Wicca!

Sz�mtalan t�vhit rak�dott r� az �vsz�zadok sor�n, szoros �sszef�gg�st mutatva az õsi asszony, a pog�ny, teremtõ, gy�gy�t� õsanya-alak m�lybe �s�s�val, elrejt�s�vel, megtagad�s�val. A nyugati kereszt�nys�g t�rh�d�t�s�val a kor�bbi, pog�ny kult�r�k elemei t�bbnyire nemk�v�natoss� v�ltak. Az egyh�z igyekezett nem venni r�luk tudom�st, vagy ami m�g rosszabb, tûzzel-vassal pr�b�lt�k a r�gi kultikus elemeket kiirtani, a sz� legszorosabb �rtelm�ben. �ltal�ban jellemzõ, hogy az õsi m�tikus elemek kettõs term�szet�bõl lefaragt�k a "rosszat", megtagadt�k a benn�k rejlõ f�ldies jelleget, �s valami elvont eszm�nyk�pp� transzform�lva a f�ldbõl gy�kerest�l kit�pve az �g fel� emelt�k az õsi alakokat. A nyugati kereszt�nys�g szimb�lumait, Szûz M�ria alakj�t, a Szenth�roms�got, a keresztet is csak akkor �rthetj�k meg igaz�n, ha visszany�lunk az elfeledett gy�kerekhez, az õsi idõk hom�ly�ba.

A l�lek sem tûri hossz� t�von az elfojt�st, zabol�tlan, õsi term�szet�nek megtagad�s�t. Elõbb-ut�bb mindig valamilyen m�don megtal�lja a felsz�nre vezetõ utat, egy csendes kis csermely vagy element�ris erejû vulk�nkit�r�s form�j�ban - az elfojt�s s�lyoss�g�nak ar�ny�ban. Hasonl�k�pp mûk�dik ez "nagyban" is: az emberis�g kult�rt�rt�net�ben v�gig megfigyelhetõ ez a jelens�g. �gy teh�t az õsi �rtelemben vett "boszork�nys�g" is k�pes volt fennmaradni �vsz�zadokon kereszt�l - ha rejtve is, �s az ut�bbi �vtizedekben �jra felsz�nre t�rni, az archet�pusokra jellemzõ elemi erõvel. Az õsi pog�ny idõk boszork�nyai �ppolyan �sszetett alakok, mint b�rmely õsi archet�pus: nem oszt�lyozhat�k "j�ra" �s/vagy "rosszra".

A mai idõk wicc�i az �rd�ggel cimbor�l�, seprûny�len lovagl�, ront�st hoz� boszork�nyok kompenz�ci�i, jungi �rtelemben. Eredeti �rtelm�ben a t�nd�r �s boszork�ny manaps�g oly ellent�tes sztereot�pi�i egy�ltal�n nem v�ltak k�l�n: a gy�gy�t�, term�keny õsanya archet�pusban minden aspektusuk megtal�lhat�. Mindezt szinte k�zzelfoghat�an �rz�kelhetj�k, ha figyelmesen megvizsg�ljuk az õsi n�pmes�k, archaikus m�toszok, pog�ny elemeket õrzõ n�phagyom�nyok, valamint a k�z�pkort�l eg�szen az �jkorig fellelhetõ boszork�nyperek tarka szõttes�t.

A t�nd�rek/boszork�nyok legtov�bb �s legtiszt�bb form�jukban a Balk�non, Szic�li�ban, �rorsz�gban �s Sk�ci�ban maradtak fenn. - Itt hadd jegyezzem meg, hogy a "boszork�ny" sz� angol megfelelõje, a witch sõt maga a wicca sz� is a b�lcsess�get jelentõ wit tõbõl sz�rmazik.

A wicca l�nyege teh�t: õsi, megbonthatatlan kapcsolat a term�szet õsi szellemvil�g�val, az erdõk, mezõk, foly�k isteneivel, m�tikus l�nyeivel. A wicca gy�gy�t� szem�ly, a sz� leg�tfog�bb �rtelm�ben. Ismeri a gy�gy�t� n�v�nyek, �sv�nyok titkait, a m�gikus eszk�z�ket. Ismeri a gy�gy�t�sra legalkalmasabb idõpontokat, k�vetve a term�szeti ciklusok rendj�t. A wicca az õskori Eur�pa m�gikus term�kenys�gkultusz�nak egyenes folytat�sa. Õsi isten�k a szarvakat viselõ kelta Cernunnos vagy g�r�g Pan - val�sz�nûleg õt azonos�tott�k k�sõbb rosszhiszemûen az �rd�ggel. Ma ink�bb minden asszony archet�pusa, a Nagy Õsanya, a Nagy Istennõ (Magna Mater, Dea Magna), a F�ldanya, (Gea vagy Gaia), a Holdistennõ-h�rmass�g (Selene, Diana, Luna) �ll a kultusz k�z�ppontj�ban.

A wicca legfõbb t�rekv�se egybeesik a jungi individu�ci� fogalm�val: c�lja az emberben rejlõ "m�gikus" k�pess�gek �jra�leszt�se, a legk�l�nf�l�bb okkult, metafizikai, vall�si ir�nyzatok �vezredek sor�n �sszegyûjt�tt tapasztalatai �s j�l kidolgozott m�dszerei alapj�n. A wicc�t tanulm�nyozva tal�lkozhatunk az �kori miszt�riumvall�sok bevat�si r�tusaival, keleti �nfejlesztõ "m�dszerekkel", a term�szeti n�pek samanisztikus praktik�ival, m�gikus �s okkult elemekkel egyar�nt. Szoros kapcsolatot mutat a tao, a zen �s a szufi hagyom�nyokkal. A wicca holisztikus szeml�letet ny�jt, �vakodik mindenfajta dogmatizmust�l.

Mindezekbõl k�vetkezik, hogy nemcsak nõ lehet wicca, nincs semmif�le nemi, faji, �letkori megk�l�nb�ztet�s. A wicca m�sik elnevez�se, a "z�ld boszork�ny" arra utal, hogy elv�laszthatatlanul szoros kapcsolatban �ll a term�szettel, saj�t �nval�j�val �s az eg�sz k�lsõ-belsõ term�szettel egyar�nt. C�lja a harm�nia �jrateremt�se az egyes emberekben is, k�rnyezet�ben is, tulajdonk�ppen univerz�lis szinten.